Folytassuk a kehelyalakú motívumokkal. A kehelyalakú virágmotívumok közül a bibliai eredetű liliom a szüzesség szimboluma, neve latin eredetű és a középkorban személynévként kezdték használni, és mostanra nagyon divatos lett. A régi úrihímzésekben gyakori a liliom motívum, de a népművészetben a hasonló formájú tulipán és szegfű helyettesíti.A tulipán török eredetű virág, szép színeivel hódította meg Európát, míg valóságos tulipán láz nem lett. 1630 Hollandia. A másik kehelyalakú virágmotívum a mediterrán eredetű szegfű Nyugat-európában a XV. században már a szerelem jelképe volt. A törökök is kedvelték magát a virágot és a virág motívumát. A szegfűt Magyarországon a XVI. század elején a legkedveltebb virágok között sorolják fel. A magyar népi ornamentikában a szegfű rendszerint középső motívumként jelenik meg. 

Rozmaring. A rozmaringot nem jelentéktelen virága miatt, hanem apró jó szagú levelei miatt kedvelik. A rozmaring a népi díszítőművészet valamennyi ágának egyik fő eleme. Egyszerű formája páros levél, szerepelhet mint önálló motívum és mint kiegészítés, levéldísz. A magyar címer körül is nem babérkoszorú van, hanem rozmaring.

kép: feltöltés alatt

A rozmaring mint lakodalmas koszorúnövény lett népszerű, a németeknél a XVI. század végéig rozmaringból fonták a menyasszony koszorúját és a lakodalmas vendégek rozmaring bokrétával ékesítették magukat. A rozmaringot a mirtusz, majd a művirág szorította ki. A rozmaringnak a magyar falvakban ma is szimbolikus jelentősége van. Lakodalomban egy-egy rozmaring ágacskát tűznek minden leány mellére, - de asszonyéra nem!. A menyasszony koszorújába - még ha művirágból való is - legalább egy ágacska aranyozott rozmaringot feltétlenül tesznek.

Madár. A madár egy ősi lélekszimbólum, ha vki látta a "A magányos lovas" c. filmet Johnny Depp főszereplésével http://www.imdb.com/title/tt1210819/?ref_=nm_flmg_act_10, akkor a karakter megformázásához használt madár ami a feje tetejét díszíti, pontosan megmutatja miről szól ez a szimbólum. A madár a halott elszálló lelkét ábrázolja. A székelyek emberalakú fejfáin az ember feje tetején ül a madár. A lélekmadarat megtaláljuk a finnek sírkeresztjén is. A bálványok felett egy hosszúpóznán ott ül a lélekmadár is, mert a lelkek madár képében járnak a túlvilágra és vissza. A táltosok, sámánok lelke is madár képében száll a túlvilágra megtudni a jövendőt, vagy megküzdeni a rosszindulatú szellemekkel. Nálunk csak úgy, mint ázsiai rokonainknál. Ezért tűzdelik tele hajukat és ruhájukat madártollakkal a szobériai sámánok, de az északamerikai indiánok is.

A lélekszimbólumoknak keleti rokonaiknál is van szerelmi vonatkozása, alapjelentése azonban nem az. A magyar szimbólumoknak viszont a szerelem az első jelentésük. A madár szárnya, fészke és tojása is mind ősi szimbólumai népköltészetünknek. A madarak közül a búvárkacsa a legősibb lélekszimbólum. A víz alatt és az égben egyaránt otthonos madár méltán felkelthette a primitív ember érdeklődését. A világ legkülönbözőbb népeinek teremtésmondáiban megtaláljuk a kacsát. A Kalevala szerint kacsa tojásából lett a világ, törött héjából a föld és ég, sárgájából a nap, fehérjéből a hold. A magyar lidérc is lúdnyomot hagy a tűzhely hamujában.

Népművészetünkben a madár ritkán látható önálló díszítmény formájában. Rendszerint virágok, fák között áll vagy fa tetején ül a madár, máskor meg virágos ágat tart csőrében. A madarak fajtája ritkán ismerhető fel. Ilyenkor galambot, tyúkot, kakast, rucát, pávát vagy hattyút ábrázol a kép. Általában sematikus formában jelenik meg a madár.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.